Két könyvvel is jelentkezik október elején a Galaktika: az Iscambe erdejében a társadalom összeomlását követően Európát sűrű őserdő borítja, Marseille-ből pedig két vándor indul útnak, hogy a régi kultúra nyomára bukkanjon. Az Eymerich-trilógia harmadik kötetében újabb rejtélyes eretnek szekta tartja sakkban Aragóniát.
Október elején két címmel is jelentkezik a Galaktika: az egyik Christian Charrière 1980-ban megjelent Iscambe erdeje című fantasyje, a másik pedig Valerio Evangelisti trilógiájának harmadik kötete. Előbbiről ezt írja a kiadó:
„A magasabb szintű emberi civilizáció megszűnt létezni. Európa jó részét sűrű erdő borítja. A vaskézzel kormányzott Marseille-ből útnak indul egy remete és tanítványa, mert a legendák szerint a járhatatlan sűrűség közepén ott vannak valahol egy Párizs nevű csodálatos helynek a romjai, melyek között minden kérdésükre megtalálhatják a választ.
Aki azonban eddig be mert hatolni Iscambe erdejébe, annak az irdatlan fák zöldellő labirintusában megbomlott az elméje, vagy a rengeteget lakó különös fenevadak szaggatták szét testét. A két vándor mégis vállalja a veszélyeket, sőt segítőtársaik is akadnak útjukon. Azt viszont nem is sejtik, hogy nyomukban még egy vérszomjas ellenség jár: a marseille-i urak zsoldoshada, akiknek feladata, hogy bármi áron megakadályozzák az ősi tudás visszatértét kényelmes keretek közé szorított világukba.
Charrière költői, pikareszk látomása sok méltatója szerint J. R. R. Tolkien, A Gyűrűk Ura szerzőjének stílusát idézi, és ahogy Tolkiennél a szöveg keletkezésének hátterében ott sejlik a fasizálódó Európa katasztrófájának rémképe, úgy az Iscambe erdeje is időszerűbb ma, mint valaha, reménysugár a bizonytalanság rengetegében eltévedt kontinens írástudói számára.”
A borítója pedig így sikerült:
Valerio Evangelisti: Égj, inkvizítor!
Az Égj, inkvizítor!-ról pedig ezt írta a kiadó:
„Aragónia, a 14. század. A királyság főinkvizítorát, Nicolas Eymerichet Castres-ba rendelik, egy újabb rejtélyes eretnek szekta, a mascok fölszámolására. A véres szertartásaikkal hírhedtté vált eltévelyedettek ellen Eymerich drasztikus lépésre szánja el magát: tisztítótűzzel tünteti el még a nyomukat is e világból, akár ártatlanok élete árán.
Amerikai Egyesült Államok, a 20. század. A Ku-Klux-Klán elvein nevelkedett őrült tudós, Lycurgus Pinks megtalálta a tökéletes ellenszert az ország fekete lakosságának gyarapodására: egy vírust, amely válogat! A kétfajta tisztítótűz lángjai a közeljövőben érnek össze, és csapnak legmagasabbra. Itt Pinks és az amerikai elnök a Fehér Házban keresnek menedéket egy világméretű katasztrófa elől. Csakhogy talán már nincs menekvés…
Az Európa-díjas Valerio Evangelisti inkvizítora ismét az emberi lét és a hit fontos kérdéseivel szembesül, a történet két szála pedig szokás szerint a legkiszámíthatatlanabb és legmeglepőbb módon találkozik ebben a misztikus történelmi krimiket a tudományos-fantasztikummal vegyítő, mesteri regényben.”
A borító pedig ilyen lett:
Pedig az alapok még akár működhetnének is. A hetedik évad ugyanis tartalmaz mindent, amire igény lehet, űrharcoktól a csavaros bosszúig, de ez már nem teljesen az a Black Mirror, ami volt.
Szinte már asztali szerepjátékról beszélünk, ahogy karaktereink változnak, várost építünk és minden téren fejlesztünk és fejlődünk. Magyarul is megérkezett a Homályrév folytatása, a Fagyosrév.
Miután harminc éve nem készült igazán nagy középkori kosztümös film itthon, s most valaki csinál egyet, azon egyszerre akarnak behajtani minden adósságot. Veczán Zoltán írása.
Továbbra is rengeteg izgalmas és igényes társasjáték jelenik meg magyarul. Ezért hamis pénz használata nélkül alaposan át kell gondolni, hogy mire csapunk le.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Ezért minden kérdőjel ellenére sem bántam meg, hogy megnéztem.
Hajdú Márton szerint az egyházak jelenleg politikai szolgálatot látnak el.
